|
Észak-és Közép-Ázsiában, Kaukázusban, Távol-Keleten őshonos. Ánizsos, erőteljes aromájú tárkonyfajta.
Környezeti igénye és termesztése
Meleg-, és fényigényes. Árnyékosabb helyen is nevelhető, de itt nem lesz annyira aromás. Hidegtűrő, a nagyon hideg teleket is elviseli. Vízigényes és jó minőségű, mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajokban érzi jól magát. Magot nem érlel (az orosz tárkonnyal ellentétben), tőosztással vagy dugványozással szaporíthatjuk. Virágzó hajtását szedjük, kb. 10 cm-es csonkot hagyva, a tő újrahajt. Első vágás után időjárástól függően még egyszer-kétszer szedhetjük, de az első szedés a leggazdagabb illóolajokban. 8-10 évig él, de ilyenkor már kevés hajtást hoz, ezért 4-5 évenként érdemes megújítani, felszedni, szétosztani a töveket és új helyre ültetni.
Hatóanyagai
- Illóolaj:esztragol,alfa-pinén, béta-pinén, kamfén, limonén
- cseranyag
- keserűanyag
Alkalmazása
Belsőleg
Fokozza a gyomornedv-elválasztást, étvágyjavító
vérnyomáscsökkentő
Fűszerként
Erdélyi konyha alapfűszere
Használhatjuk levesek, húsételek. tojásételek, mártások, salátaöntetek fűszerezésére. A fines herbes nevű francia zöldfűszerkeverék része.
Érdemes tárkonyolajat és tárkonyecetet is készíteni ételízesítéshez.
Illóolajának pszichés és lelki hatása: "A tárkonyolaj kedvezően befolyásolja az ideggyengeséget és a törékeny lelki alkatot, növeli tehrbíró képességet, élénkíti az életösztönt, a habozónak visszaadja a elhatározóképességet." (Aromalexikon)
Érdekességek
A dranunkulus szó jelentése kis sárkány. Azért kapta ezt a nevet, mert azt tartották róla, hogy megy
gyógyítja a kígyómarást és a sárkányharapást.
Ókorban fogfájás esetén is használták, mert ha elrágcsáljuk a leveleit elzsibbasztja a szánkat, enyhén érzéstelenít.(Kipróbáltam-tényleg)
A középkori vándorok a cipőjükbe tettek tárkony rügyeket és leveleket, az úti fáradalmakat így jobban viselték.
Felhasznált irodalom, források:
Vadon termő és termesztett gyógynövények Szerk.: Bernáth Jenő
Aromalexikon, Michael Kraus
Gyógynövényenciklopédia, Michael Castleman
Fűszernövények, gyógynövények a magyar biokertekben, Lechner Judit
|