|
"Testi-lelki megrázkódtatáskor fordulj hozzám!"
Európa, Ázsia magas hegyvidékein honos. Magyarországon védett.
Évelő növény, a levelei tőlevélrózsát alkotnak, a virágszár 30-60 cm-re emelkedik ki. Sárga virágjai májustól augusztusig nyílnak.
Környezeti igénye, termesztése: semleges vagy savanyúbb, tápanyagban szegény helyeken nő. Ültetés előtt keverjünk savanyú tőzeget aaz ültetőgödörbe. Napfényigényes, szárazságtűrő.
Hatóanyagai:
Szeszkviterpén-laktonok, illóolaj, flavonoidok, csersavak
Alkalmazása:
Külsőleg: Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gélekben, kenőcsökben vagy homeopátiás gyógyászati készítményekben (belső és külső) sérülések, zúzódások, ficamok, zúzódások, csonttörések vagy hematómák esetén. Száj-és garatgyulladáskor gargalizálószerként segít. Rovarcsípés utáni bőrgyulladást enyhíti.
Belsőleg: A népi gyógyászatban az árnika készítményeket belsőleg is alkalmazták nőgyógyászati javallatokra, keringési zavarokra és szívizom gyulladásos megbetegedésekre, ma már - a mérgezések lehetséges következményei miatt,nem alkalmazzák. Kivételt képeznek a homeopátiás szerek.
Érdekességek:
- Bingeni Hildegárd afrozidiákumnak tartotta.
- Régi kultúrák varázsnövénye, nyári napfordulókor szedve különösen erős a varázs-és gyógyhatása.
- Szent Iván éj előestéjén a gazdák árnikacsokrokat akasztottak a gabonatáblák 4 sarkára. Ezzel akadályoztás m,eg, hogy a kaszás elpusztítsa a gabonát.
- Augusztus 15-én Máriának szentelt csokrokba kötötték, régebben Freya Anyaistennőhöz rendelté német nyelvterületeken.
|