|
A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) Európában is őshonos, évelő gyógynövény, amely finom megjelenésű, halvány rózsaszínes virágokat hoz. Természetes élőhelyén gyakran nedvesebb réteken, vízpartok közelében és üde területeken találkozhatunk vele. Elsősorban hagyományos gyógynövényként ismert.
Gondozása: A kisvirágú füzike napos vagy félárnyékos fekvésben egyaránt nevelhető. Az üde, humuszban gazdag, jó vízellátottságú talajt kedveli. Vízigénye közepes vagy magasabb, ezért földjét érdemes egyenletesen nyirkosan tartani, különösen a forró nyári időszakokban. A tartós kiszáradást kevésbé kedveli. Évelő, fagytűrő növény, amely általában 30-80 cm magasra fejlődik. Virágzás után hosszúkás terméseket nevel, amelyekből az érett magokat a szél könnyen szétszorhatja.
Felhasználása: Gyógynövényként elsősorban a virágos föld feletti hajtását használják. Ezt virágzás idején gyűjtik, majd szárítva leggyakrabban gyógynövényes tea készítésére alkalmazzák. A növény többek között flavonoidokat, cserzőanyagokat és ellagitanninokat, köztük oenothein B-t tartalmaz.
Gyógyhatása/Hagyományos felhasználása: A kisvirágú füzike elsősorban a férfi húgyutak és a prosztata támogatásával kapcsolatos népi gyógynövényhasználatból ismert. Gyakran találkozhatunk vele prosztatateák és gyógynövénykeverékek összetevőjeként.
|
